Fejléc

449 - Fel, mert az irgalom

Finn népi dallam XIX. sz.

449. ének kottája
Kotta letöltése PDF-ben

1. Fel, mert az irgalom percei múlnak, Életünk, mint folyam árja, siet. Még ma, míg hívása hangzik az Úrnak, Elfogad összetört, árva szívet. Jézus ma még vár, De úgy alkonyul már, Nőnek az árnyak, ím, későre jár.

2. Lankadni nincs idő életnek útján, Vészben is járni és vállalni kell. Könny pereg porba hullt perceink múltán. Restek a pálmát nem érhetik el. Éj lesz. Ha leszáll, Minden munka megáll. Drága a pillanat, jő a halál.

3. Vessük el mind, ami még köt és gátol, Mint akit távoli otthona hív. Fel, haza! Zord úton hű útitársról, Jézusról zengjen az ének, a szív. Annyi itt a vész, De ha fölfele néz, Várja a vándort a mennyei rész.

4. Irgalmas Jézusunk, járj velünk, kérünk! Áldj, vezess, oltalmazz, győzelmet adj! Támad az ellenség, nélküled végünk, Ám a te hű kezed el sose hagy. Így szívünk se fél, Távol fénylik a cél, S ránk örök országod hajnala kél.

Antti Achrenius 1745-1810 (finn).

Tartalom

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Luther Kiadó, 2006.
Internet változat © Evangélikus Internet Munkacsoport, 2006.
Kérdések és megjegyzések: webmaster@lutheran.hu