Dallam: Az én időm, mint a szép nyár 516
1. Utas vagyok e világban, Mennyországban Vár örök hazám készen; Mivel föld porából lettem, Majd a testem Ismét csak porrá lészen.
2. Minden nap hoz rám fájdalmat, Nyugodalmat Szívem sehol nem talál; Hol kár ér, hol búbánat sért, Hol bűn kísért, Végre eljön a halál.
3. Uram, te látod végemet, Mert testemet S lelkemet te formáltad. Te kimérted itt napjaim, Hajszálaim Mind egyig megszámláltad.
4. Atyám, hogy meg ne rettenjek, Bátran menjek Minden testnek útjára, Teremts tiszta szívet bennem, Néked élnem Legyen lelkem hő vágya!
5. Néked, napjaimnak Ura, Akár búra, Akár örömre juttatsz: Megnyugvással hadd engedjek, S bár szenvedjek, Mindent jóra fordítasz.
6. Akármikor jön halálom, Készen várnom Segíts engem, Istenem! Fogadjon be szent országod, Hol jóságod Egykor áldva zenghetem!
Johann Friedrich Löwen (?) 1729-1771 (német).
Tartalom
