M. Franck 1609-1667
1. Csak halandó, elmulandó Az ember élete. Mint a felhő hegyek vállán, Eltűnik gyors szelek szárnyán, Siet éltünk, tovaszállván.
2. Csak halandó, elmulandó Az ember vígsága, Mint változnak napok, órák. Sötétség és világosság, Ilyen az öröm s vidámság.
3. Csak halandó, elmulandó Az ember szépsége. Mint szél letör kis virágot, Így jár ékes ifjúságod, Hervadását korán látod.
4. Csak halandó, elmulandó Földi kincs, gazdagság. Könnyen támad tűz és árvíz, S mit ember magáénak hisz, Mindent megront, mindent elvisz.
5. Ó, Megváltóm, Szabadítóm, Én édes Jézusom! Erősítsed én hitemet, Hogy semmi mulandó tőled El ne szakassza szívemet!
Michael Franck 1609-1667 (német), 5. vsz.: Petrőczi Kata Szidónia 1662-1708.
Tartalom
