Istenem! Te rendeltél fölém szülőket és elöljárókat. Általuk adtad és oltalmaztad életemet. Rajtuk keresztül kormányzol engem.
Megvallom, hogy vétkeztem parancsolatod és szüleim, elöljáróim ellen. Tiszteletlen és engedetlen voltam szüleimhez. Szégyelltem szüleimet és elődeimet szegénységükért, elesettségükért, megvetettségükért. Megharagítottam szüleimet és elöljáróimat. Megvontam a felsőbbségtől a köteles tiszteletet. Hitetlenségből és aggodalmaskodásból inkább engedtem embereknek, mint neked. Nem imádkoztam jó szülőkért és jó elöljárókért. Nem gondoskodtam róluk, amikor rászorultak. Nem tiszteltem kiváltképpen igéd szolgáit.
Nem gondoskodtam atyaként a reám bízottakról. Nem kértem tőled bölcsességet szülői és vezetői tisztemhez. Inkább ragaszkodtam saját elgondolásaimhoz, mint a te akaratodhoz. Engedelmességet követeltem akkor is, amikor nem volt igazam. Elfogadtam a hízelgést, és elutasítottam a jogos bírálatot. Nem tanítottam másokat szüleik és elöljáróik megbecsülésére.
Nem tiszteltem és szerettem őszintén szüleimet és elöljáróimat, mert nem féltelek és nem szerettelek teljes szívemből. Uram, könyörülj rajtam!
Tartalom