Dallam: Ó, bárcsak ezer nyelvem volna 63
1. Hová mennék, ha nem tehozzád, Én áldott, édes Istenem? Fordítsd felém te fényes orcád E fölvirradt új reggelen! Boldogságom csupán te vagy, Szívemből kérlek, el ne hagyj!
2. Kegyelmeddel vigyázz rám híven, Áldd meg minden lépésemet! Szereteteddel töltsd be szívem, És tartsd meg békességemet, Hogy én és házam szüntelen Szolgáljunk neked, Istenem!
3. Ha hordozok súlyos keresztet, Tedd azt könnyebbé vállamon! Ha napjaim bánatba vesznek, Enyhíts, Uram, fájdalmamon! A bajt kezedből hadd veszem! Javamra szolgál, Istenem.
4. Ó, mert hozzám tapadt a vétek, Mely elrabolja üdvömet; De ha a szent keresztre nézek, Melyen Megváltóm szenvedett: Bizalmam, békém visszatér, Bűnbánó lelkem újra él.
5. Tisztíts meg engem hófehérre Bűneimből, én Jézusom! Ártatlanságod drága vére Legyen gyógyító orvosom! Töröld el minden vétkemet, S lelkem a sírig áld, szeret.
Sántha Károly 1840-1928.
Tartalom
