Nürnberg 1523
1. Eljött hozzánk az üdvösség, Mely kegyelemből árad; Jóra nincs bennünk tehetség, Erőnk hiába fárad. De a hit Krisztusra tekint, Ki örök érdeme szerint Közbenjáró lett értünk.
2. Mit a törvény rendelt nekünk, Nem tudtuk betölteni; S kárhozatot érdemeltünk Mi, harag gyermekei. A test és vér nem engedett, A lélek sírva szenvedett, S mi vesztünkbe rohantunk.
3. Sóhajtva hordtuk az igát, És a haláltól féltünk; De Isten elküldte Fiát, Ki emberré lett értünk. A törvénynek eleget tett, És a veszélyből kimentett, Kiengesztelt Istennel.
4. Vessétek le mindannyian A gyötrelmes kétséget! Maga mondja: "Bízzál, fiam, Hited megtartott téged." Mert a keresztség és a hit Megnyitja a menny kapuit, Hogy soha el ne vesszünk.
5. Hitből jön a cselekedet, Hogy életünk betöltse; Élő, igaz hit nem lehet, Melynek nincs jó gyümölcse. Megáld és megszentel e hit, Jó Istenünkkel egyesít, Szent, tiszta életet szül.
6. Dicsőség légyen Istennek E drága ajándékért, Atya, Fiú, Szentléleknek Csodás nagy irgalmáért! Hogy amint a jót elkezdte, Azt bennünk el is végezze: Szent neve legyen áldott!
Paul Speratus 1484-1551 (német).
Tartalom
